Bram Stoker, A Drakula szerz�je

Charlotte Thornley �r�, j�t�konys�gi aktivista, valamint Abraham Stoker, dublini hivatalnok h�t gyermeke egyikek�nt sz�letett 1847-ben, a Dublin szomsz�ds�g�ban fekv� Clontarfban. Gyerekkor�t �gyhozk�t�tt betegen t�lt�tte. Orvosai tan�cstalanul �lltak az esete el�tt, �s a sok szenved�s k�s�bbi �let�te is kihat� bizalmatlans�got keltett benne az orvostudom�ny ir�nt, ez a Dracul�ban is tetten �rhet�. �desanyja a k�nyszer� bez�rts�got ellens�lyozand�, �r r�mt�rt�netekkel sz�rakoztatta a fi�t. Bram kamaszkor�ra felgy�gyult, majd kifejezetten atl�tikus alkatra tett szert, sportversenyt is nyert. A Trinity College-ben tanult term�szettudom�nyokat �s matematik�t, itt ismerte meg az egyetem kor�bbi hallgat�inak, Sheridan LeFanunek �s Charles Maturinnek (A v�ndorl� Melmoth c. g�tikus reg�ny szerz�j�nek) a m�veit.

“Nem v�letlen, hogy �rorsz�g h�rom olyan kiv�l�s�got is adott a r�mreg�ny m�faj�nak, mint Maturin, Le Fanu �s Stoker. A r�gi �r kult�ra, amelybe belesz�lettek, b�velkedett k�s�rtetekben, koboldokban, h�zi szellemekben. Stoker �s t�rsai ezeken a legend�kon n�ttek fel.”

 Tanulm�nyai v�gezt�vel apj�t k�vetve hivatalnokk�nt helyezkedett el Dublinban, �s s�r�n l�togatta �desanyja bar�tainak, Oscar Wilde sz�leinek szalonj�t. Az �r�val �sszebar�tkozott, Wilde szerelme, Florence Balcombe sz�n�szn� �tp�rtolt, k�s�bb feles�g�l is ment. Stoker k�s�bb bar�tai k�zt tudhatta pl. Sir Arthur Conan Doyle-t. Unalmasnak tal�lta a hivatalnoki munk�t, kreat�vabb elfoglalts�got keresve a Dublin Evening Mail c. lapba kezdett dr�makritik�kat �rni, �gy ker�lt kapcsolatba a sz�nh�z vil�g�val, mely teljesen leny�g�zte.

Jelent�s szerepet j�tszott az �let�ben a kor n�pszer� m�v�sze, Henry Irving sz�n�sz, aki menedzseri �ll�st aj�nlott sz�m�ra a Lyceum sz�nh�zban.

Stoker lelkiismeretesen ell�tta a sz�nh�z menedzsel�s�nek feladat�t, k�zben novell�kat �s reg�nyeket jelentetett meg, de nem aratott vel�k jelent�s sikert. A Dracul�t bizonyos anekdot�k szerint egy neh�z vacsora (r�kb�l k�sz�lt �tel) elfogyaszt�sa ut�ni r�m�lomnak lehet tulajdon�tani, melyben a reg�ny h�res jelenet�nek megfelel�en h�rom v�rszomjas n� megt�madta a szerz�t. Val�j�ban hat �v kutat�s el�zte meg a reg�ny meg�r�s�t – Stoker viszont soha nem j�rt Erd�lyben. 1890-ben az �r� tal�lkozott V�mb�ry �rmin magyar professzorral, aki el�sz�r mes�lt neki a havasalf�ldi uralkod�, III. Vlad Tepes Dr�culea legend�j�r�l Legink�bb Emily (de Laszowska) Gerard  The Land Beyond the Forest c. �tik�nyv�re t�maszkodott.

“Az 1880-as �vekben felkapottak voltak a romantikus, kelet-eur�pai reg�nyek, k�l�n�sen kedvelt helysz�n volt Erd�ly �s Moldva. Transylvania, vagyis „az erd�n t�li f�ld” Anglia szem�ben az iparilag fejletlen n�pek olvaszt�t�gelye volt. �gy szinte term�szetes, hogy a v�mp�rokr�l sz�l� t�rt�netet Erd�lybe helyezi a korabeli brit �r�. � maga sosem j�rt ezen a vid�ken.”

Noha behat�an tanulm�nyozta Vlad Tepes, 15. sz�zadi havasalf�ldi vajda alakj�t is, nem a t�rt�nelmileg hiteles �br�zol�st tartotta fontosnak. Egyes felt�telez�sek szerint B�thory Erzs�bet alakja nagyobb hat�st gyakorolt r�.

A reg�ny v�g�l 1897-ben jelent meg, az �r� �desanyja kit�r� lelkesed�ssel (eredetis�g�ben a Frankensteinhez val� hasonl�t�ssal), a kritika viszont meglehet�sen fanyalogva fogadta. Tov�bbi csal�d�st okozott Stokernek, hogy Irving nem v�llalta a m� sz�npadi v�ltozat�ban a c�mszerepet, r�ad�sul �cs�rolta a darabot.

1905-ben Irving, aki �rny�k�ban Stoker 29 �vet t�lt�tt, meghalt, mire az �r� �sszeomlott, �s agyv�rz�st is kapott. R�ad�sul ezut�n elfordultak t�le az emberek, akik kor�bban kerest�k t�rsas�g�t. Rossz eg�szs�gi �llapota ellen�re Stoker tov�bbi 6 reg�nyt �rt, ezek sem hozt�k meg sz�m�ra az elismer�st. 1912-ben halt meg (a forr�sok k�l�nb�znek: v�gelgyeng�l�s, Bright vesebetegs�g, vagy szifilisz okozta hal�l�t – nb. Florence-szel fiuk sz�let�se ut�n megromlott a h�zass�g, �s nem kiz�rt, hogy r�szt vett London „�rnyoldal�nak” �let�ben), azon a h�ten, amikor a Titanic els�llyedt, emiatt a lapokban hal�la h�tt�rbe szorult, ha m�gis megeml�keztek r�la, a Dracul�t, melyre mai h�rneve alapul, meg sem eml�tett�k! Fanyalg� kritik�k ide vagy oda, a Drakul�nak 1987 �ta megszak�t�s n�lk�l  jelennek meg a vil�g minden r�sz�n �jabb kiad�sai!

Vlad Tepes

Vlad �epe� 1429 �s 1437 k�z�tt sz�lethetett. (�lt. 1431-re teszik) Apja, a nagy val�sz�n�s�ggel magyar  any�t�l sz�rmaz� Vlad Dracul (=�rd�g), Zsigmond kir�ly udvar�ban nevelkedett �s v�lt lovagg�, majd 1431-ben N�rnbergben megkapta Zsigmondt�l a havasalf�ldi vajda m�lt�s�g�t �s a S�rk�ny-rendet. Fia, az ifj� Vlad �epe� (az �rd�g fia = Dracula) el�sz�r Hunyadi J�nos udvar�ban �lt, s az � seg�ts�g�vel lett 1456-ban havasalf�ldi vajda. (El�tte 1442 �s ’48 k�z�tt testv�r�vel, a „Sz�p Raduval” a  t�r�k�k t�sza volt,  ezut�n ’48-ban r�vid id�re m�r hatalomra ker�lt.) Ekkor kezd�dtek a forr�sokban le�rt kegyetlenked�sei (melyek azonban a kor viszonyaihoz k�pest nem sz�m�tottak annyira szokatlannak!) f�k�pp az erd�lyi sz�szok k�r�ben �s a Havasalf�ld�n, ahol - mint kor�bban is - �lland�ak voltak a t�r�k t�mad�sok �s a bels� hatalmi villong�sok. Emberek ezreit h�zatta kar�ba, s v�logatott k�nz�sokkal v�geztetett ki csaknem eg�sz telep�l�seket, �s keser� v�get �rtek m�g II. Mohamed szult�n k�vetei is. Elekes Lajos �gy �rt�keli Drakula szem�lyis�g�t: “Az egyetlen uralkod�, akinek siker�lt a z�ll�st ideig-�r�ig meg�ll�tani, �epe� volt, a Hunyadi-h�z szem�lyes h�ve. A bels� rendet legend�ss� v�lt kegyetlens�g�vel szil�rd�totta meg. (…), mindazokat, akiket megb�zhatatlannak v�lt, h�zn�pest�l kiv�geztette, s �gy “r�vid id� alatt �ri�si v�ltoz�st hozott l�tre D�cia dolgaiban.” F�kezhetetlen hatalomv�gy �lt benne s ez olykor igen nyersen nyilv�nult meg tetteiben.”Fejedelmi sz�ke az �lland� tr�nk�vetel�k miatt tov�bbra sem volt biztons�gban. (…) 1462-ben M�ty�s kir�ly elfogatta, s hossz� ideig Bud�n raboskodott.” Az elfogat�s ut�ni id�szakban “a vajda megkeresztelkedett, b�nb�natot tartott, majd M�ty�s visszahelyezte �t tr�nj�ra, s j� kereszt�ny uralkod� lett.” (1476-ra tehet� 3. uralkod�si szakasza) V�g�l “a t�r�k elleni h�bor�ban 1476-ban  meg�lt�k (egyes forr�sok szerint saj�t emberei) �s fej�t elk�ldt�k II. Mohammed szult�nnak”.

A reg�ny cselekm�nye di�h�jban

Jonathan Harker exeteri �gyv�djel�lt Erd�lybe utazik Drakula gr�fhoz, mert az h�zakat szeretne v�s�rolni Angli�ban. Elmaradott, h�tborzongat� vid�kre �rkezik. A gr�f eleinte ny�jas vend�gl�t� szerep�ben tetszeleg, Jonathan nyugtalans�ga ugyanakkor egyre n�, m�g r� nem j�n, hogy �zletfele bizony nem emberi l�ny, � maga pedig a kast�ly foglya lett. Borzalmait tet�zi h�rom n�i v�mp�r t�mad�sa – �s az a t�ny, hogy a d�moni n�szem�lyek vonzalmat v�ltanak ki bel�le, melyet persze er�nek erej�vel igyekszik elnyomni. Amikor a gr�f ezeknek a besti�knak egy csecsem�t hoz fogyaszt�s c�lj�b�l, der�k h�s�nk a kor reg�nyeiben gyakori s�patag kisasszony m�dj�ra el is �jul. Nagy nehezen siker�l megsz�knie, de idegei felmondj�k a szolg�latot, �s nem tudja id�ben figyelmeztetni szeretteit a k�zelg� vesz�lyre, mert �pol�sra szorulva, f�lig megt�bolyodottan egy kolostorban reked. Drakula gr�f ez alatt zavartalanul elhaj�zik Angli�ba; �hs�g�t �t k�zben az egyre fogyatkoz� leg�nys�ggel csillap�tja.

Az els� n�gy, "g�tikus" fejezet ut�n hirtelen v�lt�ssal a kort�rs Londonban tal�ljuk magunkat, �s k�t fiatal l�ny, Jonathan jegyese, a szolid Mina, �s v�rmesebb bar�tn�je, Lucy levelez�s�t olvashatjuk. Ut�bbinak t�bb f�rfi is megk�ri a kez�t: az elmegy�gyint�zet vezet�je, Dr. Seward, az amerikai Quincey P. Morris, �s a gy�ztesk�nt befut� Arthur Holmwood. A Whitby-be befut� szellemhaj�r�l kutya k�p�ben lesz�ll� Drakula t�bb alkalommal megt�madja Lucy-t, aki k�l�n�s, alvaj�r�s t�neteket produk�l, furcsa sebhelyek jelennek meg a nyak�n, �s eg�szs�gi �llapota egyre hanyatlik. Az agg�d� �s tehetetlen Seward doktor – akinek egyre izgatottabb �s egyre furcs�bban viselked�, k�l�nb�z� �llatokat fogyaszt�, Renfield nev� p�ciense is �pp el�g fejt�r�st okoz – elh�vja Amszterdamb�l kor�bbi tan�r�t, Van Helsing professzort, aki mindv�gig tudja, mivel �llnak szemben, de meglehet�sen fukarul adagolja az inform�ci�t.

Az id�k�zben felgy�gyult Jonathannel kieg�sz�lve a h�s f�rfiakb�l �ll� �t�sfogat v�g�l lesz�mol a fenyeget�ssel, de ez t�bb �ldozatot k�v�n. Lucy-t hi�ba pr�b�lj�k v�r�t�mleszt�sekkel megmenteni, nem csak hogy meghal, de visszat�r� v�mp�r k�p�ben gyerekeket t�mad meg – v�g�l saj�t v�leg�nye „k�nytelen” – mintegy sz�vess�gk�nt – led�fni. Miut�n a fej�t is lev�gt�k a renitens n�szem�lynek, �s az visszanyeri angyali, viktori�nusan passz�v sz�ps�g�t, a h�s�k v�gre a veszedelem f� forr�s�ra koncentr�lhatnak: az agyondics�rt, ide�lis viktori�nus n�is�get megtestes�t� Mina �sszes�ti a dokumentumokat (napl�k,  levelek, �js�gkiv�g�sok), �s a gr�f nyom�ba erednek. Majdnem Mina is a hatalm�ba ker�l (a gr�f itat vele a v�r�b�l – a mintaszer� asszony b�szen rem�nykedik, hogy ugye lesznek sz�ves a der�k f�rfiak meg�lni �t, ha �tv�ltozik), de v�g�l, Quincey �lete �r�n, lesz�molnak vele �s h�rom n�v�r�vel (feles�g�vel? Ex�vel? Nem der�l ki, pontosan kik �k.) Erd�lyben, ahov�, miut�n megsemmis�tett�k a haz�ja f�ldj�t tartalmaz�, az eg�sz v�ros t�bb pontj�n sz�tsz�rt kopors�kat, melyekben aludni tud, megpr�b�l visszamenek�lni. V�g�l Jonathannak �s Min�nak Quincey nev� fi�gyermeke sz�letik – a reg�ny sor�n bek�vetkez� v�r�ramlatokb�l kifoly�lag az apa (ap�k) szem�lye kiss� k�tes.

Dracula filmen

A Drakul�nak t�bb, mint 300 filmv�ltozata sz�letett. M�s g�tikus reg�nyek (Frankenstein, Jekyll&Hyde, stb.) mellett a korai filmgy�rt�s egyik f� inspir�ci�ja.

Drakula legh�resebb megform�l�ja, a magyar sz�rmaz�s� Lugosi B�la.

A Drakul�t t�bb irodalmi m�fajba sorolt�k m�r, p�ld�ul a horrorreg�ny, g�tikus reg�ny. Szerkezet�t tekintve lev�lreg�ny (epistolary novel), azaz a t�rt�netet napl�bejegyz�sek �s levelek form�j�ban mondja el. B�r nem Stoker tal�lta ki mag�t a v�mp�rt, a reg�ny nagy hat�ssal volt a v�mp�rok n�pszer�s�g�nek n�veked�s�re �s a sz�nh�zi �s filmv�ltozatok tucatjait inspir�lta a 20. sz�zadban.

http://www.youtube.com/watch?v=CVb2q0eNFxI 

Az eredeti Drakula film 1931.