Ady Endre

Gyermek- �s ifj�kora

Erd�ly �szaki r�sz�n, a Szil�gys�gban sz�letett, �rmindszenten, melyet 

ma Adyfalv�nak neveznek. �ntudatos, k�lvinista kisnemesi csal�db�l sz�rmazik, amely eredet�t h�t �vsz�zadra vezette vissza. (A k�lt� a honfoglal� „Ond vez�r unok�j�”-nak mondta mag�t, az Ad-Od-Ond �ll�t�lagos azonoss�g�nak alapj�n.) De Ady csal�dja m�r teljesen elszeg�nyedett, s rangj�t a fiak hivatali p�lyafut�sa �tj�n rem�lte visszanyerni.

Az apa, Ady L�rinc, paraszti sorban �lt, sz�v�s gazd�lkod�ssal pr�b�lta megszil�rd�tani anyagi helyzet�ket; az anya, a paple�ny P�sztor M�ria, f�lt� szeretettel gondoskodott k�t fi�gyermek�k nevel�s�r�l. Mindkett�t gimn�ziumba, f�iskol�ra j�ratt�k, k�l�n�sen az els�sz�l�tt Endr�vel voltak nagy terveik. Becsv�gy� csal�d, amely �ltala akar felemelkedni.A kis�ri �ntudat fontos csal�di �traval�ja Adynak, s meghat�roz� szerepet j�tszott politikai �s m�v�szi magatart�s�nak kialak�t�s�ban.

K�z�piskolai tanulm�nyait a nagyk�rolyi piarista gimn�ziumban �s a zilahi reform�tus koll�giumban v�gezte. Zilahon �rja els� verseit, pr�zai k�s�rleteit, Kossuth-�d�ja meg is jelenik a helyi lapban. �retts�gi ut�n a debreceni jogakad�mi�ra iratkozott be, de nem fejezte be jogi tanulm�nyait. 1899 �prilis�ban a f�ggetlens�gi p�rti Debrecen c�m� lap munkat�rsa lett. Itt jelentette meg els� versesk�tet�t, Versek c�mmel 1899 j�nius�ban. A nagy p�ldak�pnek, Csokonainak tulajdon�tott „garabonci�s”, boh�m �let vonzotta, s ehhez az �js�g�r� p�lya alkalmasnak mutatkozott. Csakhamar sz�k�snek �rezte Debrecent, a „Maradand�s�g v�ros�t”, ahogy k�s�bb nevezte. (A magyar elmaradotts�g egyik jelk�pe lett k�lt�szet�ben.) Nagyv�radra szerz�d�tt, a szabadelv� p�rti Szabads�ghoz. Ekkor d�nt�tte el v�gk�pp - a csal�d tiltakoz�sa ellen�re -, hogy szak�t a jogi p�ly�val, �s �js�g�r�, �r� lesz.

A nagyv�radi �js�g�r�

Nagyv�radot m�r igazi v�rosnak l�tta. V�rbeli h�rlap�r�k �s szerkeszt�k k�z� ker�lt, friss szellem�, t�j�kozott tehets�gek �s f�ltehets�gek t�rsas�g�ba. Sokat tanult �j bar�tait�l. K�nyvek helyett t�lnyom�r�szt emberekt�l szerezte - k�v�h�zi s egy�b besz�lget�sek sor�n - sz�les k�r� ismereteit. �s az �js�gokb�l: szok�s�v� v�lt, hogy a fontosabb lapokat naponta v�gigolvassa.

A sz�zadel�n �js�g�r�nak lenni hivat�st �s �letm�dot jelentett.

M�r csal�di hagyom�nya �s neveltet�se, a kuruc id�k eml�k�t �rz�, szabads�gszeret� k�rnyezet is az ellenz�k soraiba �ll�totta Adyt. Akkor volt igaz�n elem�ben, ha ellentmondhatott. Nagyv�rad kit�g�totta l�t�k�r�t: bevonta �t az orsz�gos politika k�zdelmeibe, �s megismertette vele az �j id�k �j tanait, a polg�ri radikalizmus �s a szocializmus eszm�it. �lesen t�madta a magyar feudalizmust konzerv�l� er�ket.

1903 szeptember�ben jelenik meg �j versesk�tete, a M�g egyszer, amely majdnem olyan visszhangtalan marad, mint a kor�bbi k�tet.

L�da �s P�rizs

Val�ban a megv�lt�st hozta el sz�m�ra, hogy tal�lkozott a romantikusan elk�pzelt, nagy szerelemmel. 1903 augusztus�ban megismerkedett Di�sy �d�n (a Balk�non, majd P�rizsban letelepedett keresked�) feles�g�vel, a V�radra hazal�togat� Br�ll Ad�llal, akit ut�bb - nev�t megford�tva - L�d�nak nevez verseiben. Tal�lkoz�suk fordul�pontot jelent Ady �let�ben �s m�v�szi p�ly�j�n: c�lt ad elv�gy�d�s�nak, nagy �lm� terveinek. Im�dat�t szinte r�k�nyszer�tette az asszonyra, 1904 febru�rj�ban ut�na utazott P�rizsba. A L�da-szerelem �rzelmi f�ldreng�se �s a „sz�p �mul�sok szent v�ros�”-val val� ismerked�s f�lszabad�totta k�lt�i tehets�g�t.

1904 �s 1911 k�z�tt h�tszer j�rt P�rizsban, hosszabb-r�videbb ideig tart�zkodott ott. Budapestet megker�lve �rkezett oda; a magyar f�v�rost nem szerette - ha Pesten �l, f�lrees� sz�llod�kban lakik, k�s�bb m�r sz�nh�zba �s k�v�h�zba sem igen j�r. P�rizsban sem keresi a m�v�szk�r�k ismerets�g�t, a t�rsas�gi �letet L�da sem kedveli.

Az �j id�k �j dalosa

Csaknem egy �vig tart els� francia �tja. A „F�ny v�rosa” elm�ly�ti politikai �s m�v�szeti ismereteit Itthon Ady a Budapesti Napl� munkat�rsa lesz, m�sf�l �v alatt csaknem �tsz�z cikke jelenik meg a lapban. Ekkor itt publik�lja legt�bb vers�t is.

1906 febru�rj�ban jelenik meg a harmadik �s egyben az els� „igazi” Ady-k�tet, az �j versek: ehhez szok�s k�tni a modern magyar k�lt�szet sz�let�s�t. Val�j�ban a k�vetkez� - nem kev�sb� jelent�s - versesk�tet, az 1907 december�ben megjelen� V�r �s arany gy�zte meg v�gk�pp a kicsi, de lelkes t�bort, hogy meg�rkezett Ady Endre szem�ly�ben az �j id�k �j dalosa.

Amikor 1906 �prilis�ban megbukik a korm�ny �s a koal�ci� ker�l hatalomra, hajsza indul a volt korm�nyp�rtiak ellen, s Ady feld�ltan menek�l P�rizsba az „�ri f�ldreng�s”, a dzsentri-had bossz�ja el�l.

Vit�k k�z�ppontj�ban

Anyagi helyzete 1907 v�g�n megrend�l: megv�lni k�nyszer�l a Budapesti Napl�t�l.

1908 janu�rj�ban indul a Nyugat. Hal�l�ig f�munkat�rsa a foly�iratnak. 1908 tavasz�n Nagyv�radon r�szt vesz A Holnap nev� irodalmi t�rsas�g megalap�t�s�ban

1909 janu�rj�ban �jabb vita indul Ady k�r�l. Az, hogy ism�telten vit�k k�z�ppontj�ban �ll, m�g ink�bb meger�s�tette a kort�rsakban azt a v�leked�st: Ady tot�lis l�zad�, aki kedv�t leli a norm�k f�lforgat�s�ban.

A „be�rkezett” Ady

Alighanem a Nyugat a legjelent�kenyebb foly�irat a magyar irodalom t�rt�net�ben. Ady nemcsak els� munkat�rsa volt a lapnak, hanem p�ldak�pe, lobog�ja �s rekl�mja is. 1909. j�nius 1-�n a Nyugat k�l�n Ady-sz�mot jelentetett meg, benne Ady �n�letrajz�val.

Az 1900-as �vek v�ge, t�zes �vek eleje ism�tl�d� rem�nyek �s ki�br�ndul�sok k�zepette telt el. 1909-t�l Ady egyre gyakrabban szorul szanat�riumi �pol�sra, hogy rendbe hozz�k kimer�lt idegeit, legy�ng�lt fizikum�t. A szertelen �letm�d, a narkotikumok �s kicsapong�sok fel�rlik erej�t.

Amikor csak t�rt�nik valami, nyomban f�lt�mad Ady forradalmas hangja. 1911-ben meggyilkolj�k �chim Andr�st, akivel Ady szem�lyes bar�ts�gban volt. A korm�nyon l�v� Nemzeti Munkap�rt - Tisza Istv�n gr�f vezet�s�vel - diktat�rikus rendszab�lyok bevezet�s�t szorgalmazza, emiatt sz�zezres t�meg t�ntet a Parlament el�tti t�ren. Sokan v�rj�k ekkor a forradalom k�zeli kirobban�s�t, Ady is. Rohanunk a forradalomba - hirdeti egyik vers�nek m�r a c�me is.

H�bor� �s mened�k: a Csinszka-szerelem

Mag�n�lete is v�ls�gba jut. A L�da-szerelem mind terhesebb, m�r �gy �rkezik meg az asszonyhoz, mint aki a „poklok fenek�re sz�llott”. Kapcsolatuk roml�s�t sietteti, hogy L�da fokozatosan elveszti f�l�ny�t Adyval szemben, s most m�r k�ts�gbeesetten kapaszkodik szerelm�be, szemreh�ny�saival, �r�k�s f�lt�kenys�g�vel zaklatja. Ady �vekig halogatja a d�nt�st, majd 1912 �prilis�ban - egy �jabb heves �sszecsap�s ut�n - szak�t L�d�val. K�t verssel is b�cs�zik t�le: egy el�gikus, t�n�d�, f�jdalmas vallom�ssal (Valaki �trav�lt bel�l�nk) �s egy �tkoz�d�, kegyetlen lesz�mol�ssal (Elbocs�t�, sz�p �zenet).

A hirtelen szabad emberr� v�lt k�lt� k�r�l rajzanak a n�k. �gy �rzi, ideje lenne m�r meg�llapodni. T�bb meghi�sult h�zass�gi terv ut�n Ady 1914 �prilis�ban megl�togatja Csucs�n a kast�ly fiatal, romantikus, egzalt�lt kisasszony�t, Boncza Bert�t, akivel 1911 �ta leveleznek. A l�ny el�tt Szendrey J�lia p�ld�ja lebeg, irodalmi halhatatlans�gra �h�tozik. A k�lt� �j nevet „adom�nyoz” neki: �nmag�t tr�f�san Csacsinszkynak, Bertuk�t Csacsinszk�nak nevezi, s ez ut�bbib�l lesz a Csinszka.

J�nius 26-�n Ady - mik�zben k�ts�gek gy�trik: harminch�t �v�vel, „rongyolt” eg�szs�g�vel szabad-e a h�sz�ves Csinszk�t mag�hoz k�tnie? - megk�ri a l�ny kez�t apj�t�l. Boncza Mikl�s megtagadja apai beleegyez�s�t, s Ady most m�r dacb�l is a n�s�l�s mellett d�nt. Hosszas ut�nj�r�ssal megkapj�k az �rvasz�ki enged�lyt, �s 1915 m�rcius�ban megtartj�k az esk�v�t. A csucsai kast�ly mened�k�ben szenvedi �t a „nagy tivorny�t”, a h�bor� „v�res, sz�rny� lakodalm�t”. J�llehet s�lyosan beteg ember, ism�telten katonai soroz�ssal zaklatj�k, s�t egy alkalommal be is kell vonulnia, csak a laktany�ban kapja meg f�lment�s�t.

Iszony� megpr�b�ltat�st jelent Ady sz�m�ra az Erd�ly elleni rom�n t�mad�s 1916 augusztus�ban. 1917 elej�n Boncza Mikl�s meghal, s Ady�k szeptemberben Budapestre k�lt�znek. Adynak 1914 �ta nem jelent meg versesk�nyve, most Hatvany Lajos biztat�s�ra �s az � t�mogat�s�val �jabb verseinek v�logatott gy�jtem�ny�t k�sz�ti el�. A halottak �l�n 1918 augusztus�ban jelenik meg. Az �szir�zs�s forradalom Budapesten �ri. M�r hal�los beteg, amikor utols� vers�t �rja - m�ly aggodalommal a magyars�g j�v�j��rt (�dv�zlet a gy�z�nek). A Nemzeti Tan�cs k�ld�tts�ge lak�s�n keresi fel, �s k�sz�nti benne a „forradalom viharmadar�t”. A halad� �r�k �j szervezet�nek, a V�r�smarty Akad�mi�nak alakul� �l�s�re m�g elmegy, eln�kk� v�lasztj�k, de �nnepi megnyit�j�t nem k�pes elmondani. 1919. janu�r 27-�n reggel meghal. A nemzet halottjak�nt temetik el.

N�zzetek meg n�h�nyat!

http://www.youtube.com/watch?v=BJBFYZ2c6V0

T�li rege /Szab� Gyula/

http://www.youtube.com/watch?v=bkhFelOPi1M

�rizem a szemedet /Latinovits/

http://www.youtube.com/watch?v=8YYVLEAqneQ

F�l-f�ldobott k� /�nek

http://www.youtube.com/watch?v=ez1l2MzWsT8

Ady �lete

http://www.youtube.com/watch?v=-hJhT79ZTAY

Cseh Tam�s /Ady megzen�s�tett verse

http://www.youtube.com/watch?v=xnvMcXsdjFI

Ady megzen�s�tett verse