Wass Albert

Szentegyedi �s czegei gr�f Wass Albert (V�lasz�t, 1908. janu�r 8. – Astor, Florida, 1998. febru�r 17.) erd�lyi magyar �r� �s k�lt�.

Magyarorsz�gon csak hal�la ut�n fedezt�k fel Wass Albertet, mint az erd�lyi magyar irodalom nagy alakj�t. � a magyar irodalom ellentmond�sos figur�ja, a hivatalos irodalomt�rt�net mintha tudom�st sem venne r�la, mik�zben vannak, akik a legnagyobbak k�z�tt emlegetik. Egyik legh�resebb k�nyve a Kard �s kasza, amelyben t�bb gener�ci�n kereszt�l tekinti �t a magyar t�rt�nelmet, 1050-t�l eg�szen a jelenkorig, a saj�t, �si nemzets�g�nek t�rt�net�n kereszt�l.

Wass Albert 1944-t�l N�metorsz�gban, majd 1952-t�l hal�l�ig az Amerikai Egyes�lt �llamokban �lt. Nicolae Ceaușescu eln�ks�g�nek �veiben Rom�ni�ban betiltott�k a k�nyveit, 1985 �sz�n pedig �rtes�t�st kapott az Interpolt�l, hogy Nicolae Ceaușescu Securitate-�gyn�k�ket k�ld�tt �t az Amerikai Egyes�lt �llamokba diplomatak�nt a washingtoni nagyk�vets�g �s a clevelandi konzul�tus mell�. Az �rtes�t�s szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek l�b al�l" – �rta Wass Albert

M�veit Magyarorsz�gon a rendszerv�lt�s �ta jelentetik meg, kor�bban itt szinte ismeretlen volt.

N�pszer�s�ge az 1990-es �vek v�g�t�l folyamatosan n�vekszik. 2005-ben A Nagy K�nyv c�m� magyarorsz�gi felm�r�sben az egyik legkedveltebb magyar �r�nak bizonyult: A funtineli boszork�ny c�m� m�v�t az olvas�k a legn�pszer�bb 12 magyar reg�ny k�z� v�lasztott�k, az 50 legn�pszer�bb magyar reg�ny k�z�tt pedig tov�bbi k�t m�ve is szerepel: az Adj�tok vissza a hegyeimet! �s a Kard �s kasza.

A Wass csal�d eredete az �rp�d-korig vezethet� vissza, �s egyike Erd�ly legr�gibb nemesi csal�djainak. A csal�d 1744-ben, M�ria Ter�zi�t�l kapott gr�fi c�met.

Nagyapja, Wass B�la orsz�ggy�l�si k�pvisel� majd Szolnok-Doboka v�rmegye f�isp�nja volt. Apja Wass Endre (1886–1975), anyja losonczi b�r� B�nffy Ilona (1883–1960) unokatestv�rek voltak.

Ifj�s�ga

A Kolozsv�r melletti V�lasz�ton, a B�nffy-kast�lyban sz�letett 1908. janu�r 8-�n. Sz�lei kor�n elv�ltak, �gy legink�bb nagyapja, Wass B�la jelentette a biztos pontot gyermekkor�ban. K�z�piskolai tanulm�nyait Kolozsv�rott a Farkas utcai Reform�tus Koll�giumban v�gezte. 1926-ban �retts�gizett.

Debrecenben, a Gazdas�gi Akad�mi�n folytatta tanulm�nyait, �s szerzett erd�szeti diplom�t. A n�metorsz�gi Hohenheimben �s P�rizsban, a Sorbonne-on tov�bb tanult, �s �jabb erd�m�rn�ki, �s vadgazdas�gi diplom�kat szerzett. Erd�lybe apja betegs�ge miatt 1932-ben t�rt vissza, egy ideig azonban nem tudott m�g a csal�di �gyekkel foglalkozni, mert a rom�n hadseregben a k�telez� sorkatonai szolg�lati idej�t t�lt�tte.

Els� feles�ge unokatestv�re, Wass Ilona l�nya, b�r� Siemers �va  lett. „Csal�di nyom�sra 1935-ben feles�g�l vettem unokah�gomat, a hamburgi Siemers �v�t. �gy siker�lt csak meg�vnunk a csal�di birtokot a cs�dbejut�st�l.”

Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Mikl�s, G�za, Endre) apja, akik k�z�l Csaba h�rom�ves kor�ban meghalt. Wass Huba jelent�s karriert futott be az amerikai hadseregben. Dand�rt�bornoki rangot �rt el, �s r�szt vett egyebek k�z�tt az 1991-es Sivatagi vihar hadm�velet harc�szati terveinek kidolgoz�s�ban.

Nagyapja, Wass B�la hal�la ut�n �tvette az egyh�zi tiszts�g�t, �gy az erd�lyi magyar reform�tus egyh�z ker�let�nek f�gondnoka lett.

A m�sodik b�csi d�nt�s (1940. augusztus 30.) alapj�n Erd�ly �szaki r�sze visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. A k�vetkez� �v elej�n Wass Albertet a magyar Mez�gazdas�gi Miniszt�rium erd�szfel�gyel�nek nevezte ki D�s telep�l�sre. K�t h�nappal k�s�bb pedig a kolozsv�ri Ellenz�k c�m� lap irodalmi szerkeszt�je lett.

A h�bor� alatt

Mint tartal�kos tiszthelyettes 1942 m�jus�t�l h�rom h�napos katonai kik�pz�sen vett r�szt. Wass k�l�nb�z� beoszt�sokat l�tott el a hadseregben, majd 1944 �prilis�t�l Veress Lajos t�bornok sz�rnyseg�dje lett. A h�bor� v�ge fel� k�zeledv�n a szovjet csapatok (majd k�s�bb a rom�nok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 december�ben mutatt�k volna be egy dr�m�j�t a Nemzeti Sz�nh�zban, de a bemutat� az ostrom miatt elmaradt.

A m�sodik vil�gh�bor� utols� szakasz�t katonatisztk�nt �lte �t. Nem v�rta meg �szak-Erd�ly �jb�li rom�n elfoglal�s�t, 1945 h�sv�tj�n l�pte �t a nyugati hat�rt, az emigr�ci�t v�lasztotta.

Emigr�ci�ban

1951-ig N�metorsz�gban �lt, onnan az Amerikai Egyes�lt �llamokba utazott, ahol nyugd�jaztat�s�ig a Floridai Egyetemen a nyelvi laborban dolgozott technikai seg�dszem�lyzetk�nt (� kezelte a magn�szalagokat). Feles�g�t t�d�baja miatt nem engedt�k beutazni az �llamokba, � Endre fi�val N�metorsz�gban maradt, k�s�bb el is v�ltak.

A rom�n N�pt�rv�nysz�k 1946 tavasz�n Wass Albertet t�voll�t�ben hal�lra �t�lte h�bor�s b�n�k�rt �s gyilkoss�g�rt. Azzal v�dolt�k, hogy 1940-ben az �szak-Erd�lybe bevonul� magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap csal�dj�nak �s n�h�ny rom�nnak, a helyi zsid� keresked�nek �s csal�dj�nak, valamint az ortodox rom�n p�p�nak �s annak magyar szolg�l�j�nak a kiv�gz�s�t.

A rom�n hat�s�gok t�bbsz�r is k�rt�k kiadat�s�t, 1979-ben az USA Igazs�g�gyi Miniszt�riuma t�bbsz�ri �tvizsg�l�s ut�n elutas�totta a k�relmet. Ez t�rt�nt akkor is, amikor a Wiesenthal alap�tv�ny tett feljelent�st ellene, mivel azok k�z�tt az emberek k�z�tt, akiknek kiv�gz�s�re �ll�t�lag parancsot adott, k�t zsid� is volt. Az USA az �gy �tvizsg�l�sa ut�n ejtette a v�dakat.

Wass Albert 1952-ben �jran�s�lt, a sk�t sz�rmaz�s� Elisabeth McClaint (1906–1987) vette feles�g�l. Ekkor k�lt�z�tt a csal�d az Ohio �llambeli farmr�l a a floridai Astorba. Erd�ly�rt �s a sz�kely n�p sors�nak jobb�t�s��rt folytatott k�zdelme - �r�i munk�ss�ga �s konkr�t politikai t�nyked�se - miatt ugyanis sokszor ker�lt vesz�lyes helyzetbe. K�zben az�rt j� dolgok is t�rt�ntek vele: 1957-ben megkapta az amerikai �llampolg�rs�got, majd megalap�totta az Amerikai Magyar Sz�pm�ves C�h - et (1963). Cikksorozatot ind�tott Magyar szemmel c�mmel, megk�ldte lapjait az egyetemeknek �s a Feh�r h�z tagjainak. Angol nyelv� lapokkal pr�b�lta �letben tartani a kossuthi Duna-menti Konf�der�ci� eszm�j�t. Nemzetk�z� jelleg� tev�kenys�g��rt �s m�vei eszt�tikai �rt�k�nek elismer�s��l a Sz�m�z�tt �r�k Amerikai PEN Klubj�nak tagj�v� v�lasztott�k

Id�k�zben a clevelandi Magyar Kongresszus l�trehozta az Erd�lyi Vil�gsz�vets�get, amelynek t�rseln�ke lett. Munk�ss�guk felbecs�lhetetlen volt Erd�ly �gy�nek a vil�g el�tt val� k�pviselet�ben Bizonyos, hogy munk�juk hozz�j�rultak ahhoz, hogy az amerikaiak 1979 - ben megvont�k Rom�ni�t�l a A legnagyobb kedvezm�ny elv�t. T�ny, hogy ezek ut�n a bukaresti r�di�ban Ceausescu Rom�nia Els� Sz�m� K�zellens�g�nek nevezte Wass Albertet. " Enn�l nagyobb kit�ntet�s soha nem �rt m�g �letemben!" - �rta err�l Szeleczky Zit�nak. Ceausescu emberei id�r�l id�re megjelentek az Egyes�lt �llamokban. A Securitate embereire m�g az FBI is felfigyelt, olyannyira, hogy õk figyelmeztett�k az �r�t, az �let�re t�rnek. 1985 �sz�n „Securitate-terrorist�k” bizony�tottan gyilkoss�gi k�s�rletet k�vettek el Wass Albert ellen a clevelandi Holiday Inn Hotelban - a sz�ll�shely�re bomb�t helyeztek el -, amely csak az INTERPOL j�l-�rtes�lts�ge �s b�nmegel�z� munk�ja miatt hi�sult meg. A k�t mer�nyl�t elkapt�k, de diplom�ciai mentess�g�k r�v�n csup�n kiutas�tott�k �ket az orsz�gb�l. Ezt �jabb mer�nylet k�vette: Wass Albert egy 1986 janu�rj�ban keltezett level�ben a k�vetkez�k�ppen sz�molt be egy ellene tervezett gyilkoss�gi k�s�rletr�l Szeleczky Zit�nak: "Egy rendsz�m n�lk�li teherkocsi el�t�tt kora este a k�zeli szupermarket el�tt, ahogy a boltb�l kij�vet igyekeztem vissza a kocsimhoz. A teherkocsit k�t nappal k�s�bb meglelt�k egy Fort lauderdale-i jav�t�m�helyben, ahol a jobboldali s�rh�ny�j�t jav�tott�k, pontosan azt a helyet, ahol a t�rdemet �rte a s�rh�ny� �t�se. A teherkocsin diplom�ciai rendsz�m volt: a Rom�n K�vets�ghez tartozott."

1989-ben visszavonult az emigr�ns politikai �lett�l, lapjainak �s k�nyveinek saj�t kiad�s�t megsz�ntette. T�bb mint 2 �vi egyed�ll�t ut�n Wass Albert 1990. november 9 - �n h�zass�got k�t�tt Mary La Planta-val, egy �r sz�rmaz�s� francia asszonnyal. K�s�bb �nmag�nak is bevallotta, hogy ez volt �lete egyik nagy t�ved�se : vit�k jellemezt�k az �j feles�ggel val� kapcsolatukat. K�zben 1996 szeptember 24-�n aut�baleset �rte, koponyat�r�st szenvedett, emiatt k�s�bb eml�kezetkies�sei voltak. �ll�t�lag neh�z anyagi helyzetbe is ker�lt, mert sz�lh�mosok kiforgatt�k a vagyon�b�l, b�r ennek ellentmond, hogy hal�la ut�n 30 ezer doll�rt tal�ltak a takar�kk�nyv�ben. Mindez nyilv�n hozz�j�rult a szomor� v�gkifejlethez, hogy Wass Albert 1998. febru�r 17-�n �ngyilkos lett a saj�t vad�szfegyver�vel.

V�gs� k�v�ns�ga teljes�lt azzal, hogy hamvai Erd�lyben, a marosv�csi (az egykori Kem�ny-) kast�ly kertj�ben.

Aki t�bbet szeretne tudni:

http://www.wassalbert.eu/

http://versek.network.hu/video/wass_albert_versei/wass_albert__adjatok_vissza_a_hegyeimet__a_szerzo_hangja

http://www.freedom.hu/wassalbert/versek.htm

vide�k Wass Albertr�l

http://www.irodalmilap.net/?q=content/wass-albert-adjatok-vissza-hegyeimet-teljes-film

Erd�lyi hitvall�s

Uram, �n hiszek Tebenned, egy �r�k Istenben, 
�s hiszem azt, hogy igazs�gos vagy, 
b�r emberi elm�mmel meg�rteni nem tudom 
igazs�godnak sz�rny� m�dszer�t. 
Hiszek j�s�godban is, 
b�r szemem csak gonoszat l�t, 
amikor Erd�ly fel� tekint. 

Mint Szent Fiadat hajdani id�ben, 
ma n�pemet fesz�tik keresztre 
az istenk�roml� gonoszak. 
J�d�sok �rulj�k el naponta, 
rongyain martal�cok osztozkodnak, 
s a Nyugat farizeusai szemforgatva fordulnak 
m�sfel�, hogy k�njait ne l�ss�k. 

Szeretlek, Uram-Isten, a Szent�r�s parancsa 
�s hitem k�v�ns�ga szerint, 
de szeretem a n�pemet is, Uram, 
szeg�ny elesett erd�lyi magyar n�pemet, 
s bocs�ss meg nekem, Uram, 
ha n�pem fel� ma hangosabb, f�j�bb, 
lelkesebb �s t�relmetlenebb bennem 
ez a szeretet tal�n, mint Tefel�d. 

De l�m, Te hatalmas vagy, uram, 
mindenekn�l hatalmasabb, 
m�g �k szeg�ny b�s erd�lyi v�reim v�resen 
�s mez�telen�l fetrengnek a vil�god por�ban, 
mindenkit�l elhagyottan, 
s bizony �n�kik ma nagyobb sz�ks�g�k van 
az �n szeretetemre, mint Teneked, 
ki Minden Vil�gok Ura vagy. 

Azt is tudom, Uram, 
hogy minden ember egyforma Teel�tted, 
b�rmilyen nyelven im�dkozzon is, 
vagy k�romoljon. Bevallom azonban, 
hogy az �n sz�vemben elfogults�g lakozik, 
�s ma csak az testv�rem 
nekem ezen a f�ld�n, aki magyar, 
s ez mindaddig �gy l�szen, 
m�g a magyar a vil�gmindens�g 
legtestv�rtelenebb n�pe, 
m�g minden csizma a magyart r�gja, 
mindenki a magyart tapossa, 
addig, Uram, bocs�sd meg b�n�met, 
m�s testv�rem nekem 
nem lehet ezen a f�ld�n! 

�n kell p�toljam azt, 
amit m�sok megtagadnak t�le. 
Kiknek szem�t kisz�rt�k, 
azoknak �n adok szemet. 
Kiknek kez�t b�kly�ba k�t�zt�k, 
azoknak �n adok kezet. 
Kiknek nyelv�t kiv�gt�k a gonoszak, 
azok helyett ma �n vagyok a h�rg�s, 
a seg�lyki�lt�s, a zokog� sz�, �tok �s im�ds�g, 
ez ma mind �n vagyok! 

K�sz�n�m, Uram, hogy kimentett�l 
a pokolb�l �s szabad f�ldre ir�ny�tottad 
t�velyg� l�bamat. 
K�sz�n�m j�s�godat, k�sz�n�m. 
Igazi, �gig f�lcseng� h�ladalt azonban 
csak akkor hallasz �nt�lem, Uram, 
amikor rab n�pemen megk�ny�r�lsz 
s Erd�ly f�ldj�re, magyarok f�ldj�re 
r�mosolygod szabads�god f�lkel� napj�nak 
�ld�sos f�ny�t. 

Legyen meg a Te akaratod, Uram. 
De al�zatos sz�vvel megk�rlek nagyon: 
legyen m�r egyszer a Te akaratod j� 
a magyarnak, �ld�s, b�kess�g, 
szabads�g, �r�m! 
S legyen m�r v�gre egyszer val�ban 
Tied az orsz�g, s ne a gonoszak�, 
Tied a hatalom, s ne a m�sokat s�rba tipr�k�, 
mert bizony, Uram, mindaddig, 
am�g ez meg nem t�rt�nik, 
neh�z lesz elhinn�nk, 
hogy Tied a dics�s�g, �r�kk�n-�r�kk�.. 
�men